andrassal

Értő meghallgatás

Tudod mi a baráti beszélgetés és az értő meghallgatás közti különbség?

Egy baráti beszélgetésnél reagálunk, bevonódunk, tanácsot adunk, pártra állunk.

A megértés a jó kommunikáció alapja. A „meg akarom érteni, amit mondasz” üzenet közvetítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a másik fél higgyen abban, hogy érdemes beszélnie hozzánk. Ez a bizalom alapja: a másik fél jól akar érteni engem. A jó értés alapja pedig a jó hallgatás.

Hallgatni sokféleképpen lehet. Mert van gyilkos hallgatás is, amikor nem szólunk semmit, és a másik már úgy érzi, inkább mondanánk valami bántót, csak szólaljunk már meg. Van közömbös hallgatás is, amikor a nem verbális kommunikációnkról süt, hogy nem ott vagyunk, vagy az, hogy „hagyja már abba”. És van az értő hallgatás, amikor azt közvetítjük, hogy „meghallgatlak és jelezni fogom, ha valamit nem értek”.

Az értő hallgatás első fontos kelléke a másikra való odafigyelés és annak kifejezése. A szemkontaktus, a bátorító bólogatás, néhány egyszerű beszédre bátorító szó csodákat tudnak művelni a beszélgetésben. Azt tükrözik, hogy „fontos nekem az, amit mondasz”.

A következő kellék a visszakérdezés vagy visszatükrözés, egyszerűen abból a célból, hogy kiderüljön számunkra, hogy jól értettük-e meg a másik fél szavait. „Jól értettem, hogy azt akarod mondani, hogy….?”, vagy „azt értettem meg a szavaidból, hogy…” szerkezetű mondatokra adott válaszok sok félreértést előzhetnek meg.

És ami a legfontosabb: ne akarjunk rögtön „okosak” lenni. Ne akarjuk mindenáron elmondani a véleményünket, közbevágni vagy valami nagyon „fontosat” reagálni. A meghallgatás nem arról szól, hogy mi mit akarunk közölni, hanem arról, hogy a másik mit akar. És amikor eljutottunk a megértéshez, és a másik fél átélte, hogy fontos volt számunkra a mondanivalója, akkor jöhetünk mi. És joggal várhatjuk el a másiktól, hogy ő is azt tegye velünk, mint amit ő kapott.

Kevesebb »